Címlap

Rovatok

Toplista

Bréking

Programok

Videók
EN
Change language to English

Budapest és nevezetességei - Cikkek

A leégett bódéktól a jégünnepélyig – a Városligeti Műjégpálya története

Fotó: Fortepan / Magyar Bálint

2016. november 21., hétfő — Csáki Csaba

Európa egyik legnagyobb területű és legtávolabbi múltra visszatekintő összefüggő szabadtéri műjégpályáján hosszú évtizedek óta csodálatos történelmi környezetben korizhatnak a budapestiek. Képek és sztorik a Vajdahunyad vára tövéből, a több mint 150 éves jégpálya történetéből.

1869. december 2-án Kresz Gézának, az Önkéntes Mentőegylet későbbi alapítójának vezetésével mintegy tucatnyi keménykalapos fiatalember gyűlt össze a Steingasser kávéházban, hogy megalakítsák a Pesti Korcsolyázó Egyletet. Szinte rögtön kérvényezték, hogy a Városligeti egy részét korcsolyázás céljára igénybe vehessék és a pesti urak és hölgyek ingyenesen élvezhessék a jégen száguldás örömeit.

Fotó: Fortepan / Schoch Frigyes

Az engedély megérkezett, a hideg időre azonban január végéig várni kellett, így hivatalosan 1870. január 29-ére datálódik a jégpálya megnyitása. Az ünnepségen jelen volt maga Rudolf koronaherceg is. Az élet hamar beindult, egymás után jöttek a különböző ünnepségek, lampionos menetek és még versenyeket is szerveztek.

Fotó: Fortepan / Schmidt Albin

1874-ben sajnálatos módon leégett a melegedőként szolgáló két kisebb fabódé. A városvezetés az új épület terveit egy igazi nagyágyúra, Lechner Ödönre bízta, aki keleties hangulatú csarnokot álmodott meg ide, melyben büfé, melegedőhelyiség, zenekari terem, korcsolyacsatoló és nagyterem kapott helyet.

Fotó: Fortepan

A pestiek valósággal imádták a pályát. A lelkesedés egyik oka pedig az volt, hogy a világon sehol máshol nem működött ekkora összefüggő nyitott jégpálya, mint a budapesti. 1889-ben a tómeder víz nélkül álló részét vízzel fellocsolták és biztonságos jégpályát csináltak belőle, hiszen ha a jégpáncél beszakadt, akkor sem történt komoly baleset. Hogy még impozánsabb legyen a tó és környéke, 1895-ben Francsek Imre tervező irányításával neobarokk stílusú új jégcsarnokot húztak fel. Az alagsorban rendezték be a korcsolyacsatolót, a ruhatárat és az öltözőket, magát a pályát pedig  12 lámpa világította meg. A beruházás 110 ezer forintjába került a Pesti Korcsolyázó Egyletnek.

Fotó: Fortepan

Ekkoriban már hódítottak a különféle jeges sportok, 1893-ban például szabályos gyorskorcsolyaversenyt rendeztek. A biztonságos korcsolyázás érdekében lecsökkentett vízmélységű és lebetonozott fenekű tó 8000 m2-es pályáján jeges mikulásünnepségeket, jelmezes és táncrendezvényeket, jégünnepélyeket tartottak, 1895-ben pedig a jégpálya volt a házigazdája az első gyors- és műkorcsolya Európa-bajnokságnak. Népszerű volt a jéglabdázás is, a jégkorong ősét, az akkor még koronghokinak hívott sportágat csak később ismerték meg itthon; 1925. december 26-án rendezték meg az első hivatalos mérkőzést. A műjégkorszak egy évvel később köszöntött be egy tavaszias meleggel bíró novemberi napon – az 5600 négyzetméter felületű műjégpálya a bécsit követően a második gépi hűtésű pálya volt Európában.

Fotó: Fortepan / Magyar Rendőr

Ahogy megannyi más budapesti sorstársa, a Városligeti Műjégpálya sem úszta meg súlyos károk nélkül a II. világháborút. Az 1944-es bombázások során teljesen használhatatlanná vált, a helyreállítás rengeteg munkába és pénzbe került. A következő felújítás a hatvanas években érte, ekkor a 300 m-es pályát 400 m-es standardpályává alakították át, hogy megfeleljen a gyorskorcsolyaversenyek legfontosabb alapkövetelményének. Ezt követően folyamatosan végeztek rajta ráncfelvarrásokat a 2011-es nagy beruházásig, ekkor a műemléki védelem alatt álló főépületet újították fel, valamint a jégpálya is átesett némi rekonstrukción.

Lájkold a cikket, és mondd el róla a véleményed!