Címlap

Rovatok

Toplista

Bréking

Programok

Videók
EN
Change language to English

Budapest és nevezetességei - Cikkek

A bárka, ahol mindenki helyet kap – Noé Állatotthon

Fotó: Hartyányi Norbert / We Love Budapest

2016. október 5., szerda — Jász Annamária

Nincs is szomorúbb hely egy állatmenhelynél, ahol bánatos kutyusok és cicák várják a leendő gazdikat. A rákoscsabai Noé Állatotthonban jártunk, amely ennél jóval vidámabb és sokszínűbb helynek bizonyult. Olyan állattal is találkoztunk, amelyről nem gondoltuk volna, hogy felbukkan a telepen.

A Noé Budapest legnagyobb állatotthona, bár mikor 1992-ben megalapították, még csak egy kis telek volt. Alapterülete azóta 8 hektárosra bővült, ahol 1200 állat tengeti mindennapjait, és ebből csak 400-450 a kutya. A lakóközösség majdhogynem egy állatkertére emlékeztet: kecske, szarvas, láma, bika, mosómedve, ló, dolmányos varjú, aranysakál is a lakók közé tartozik.

Fotó: Hartyányi Norbert / We Love Budapest

Erre a rengeteg és különböző ellátást igénylő állatra mindössze hat állandó gondozó, de szerencsére sok elszánt önkéntes jut. Állami támogatás nélkül, a felajánlható személyi jövedelemadó 1%-ból és adományokból tartják fenn magukat. Mentőszolgálatot is működtetnek, a megkínzott és sérült állatokat gyógyítják, és próbálják őket örökbe adni. Itt egy állat sem felesleges, és minden élet értékes: az otthon alapelve, hogy nem altatnak, legyen szó vak kutyáról, kehes, beteg póniról vagy matuzsálem törpemalacról.

Fotó: Hartyányi Norbert / We Love Budapest

A kapun belépve természetesen óriási kutyaugatás fogadott minket: közel volt már a három óra, az etetés ideje, és érkezésünk mellett emiatt is izgatottak lettek az ebek.

Miért nem kellenek?

Az elárvulás okai sokfélék lehetnek: Csokipraliné gazdái meghaltak, Aró, a terrierkeverék pedig kicsit félénk, kicsit morgós, azért nem kell senkinek. A lábunkhoz törleszkedő, fekete Radar nem bírta a helyet, ahová vitték, így visszakerült az állatotthonba.

Nehezen szokja meg az új helyet, el kell nyerni a bizalmát.” – mondja róla Piroska, az egyik gondozó, akinek volt, hogy hét kutyája is volt egyszerre, de most kettővel „pihen”. Nemrég magához vett egy lebénult pincsit, akit akupunktúrával sikerült meggyógyítani. Húsz éve foglalkozik kutyákkal, és még egyszer sem harapták meg.

Sok állat költözés miatt válik fölöslegessé – bár az a jobbik eset, ha ilyenkor behozzák, mert van olyan kutya az otthonban, akit magára hagytak a házban a költözés után. Van, hogy a gazdik már nem bírnak a házi kedvenccel, és leadják őket, de kutyákat, macskákat a szabadban, út mentén találnak gyakran lakossági bejelentés alapján.

Az örökbeadási számok viszonylag magasak: évente körülbelül 800 kutyának sikerül családot találni. De a neheze még hátravan; gyakran előfordul, hogy a kicsit is problémásabb kutyákkal nem tud mit kezdeni a gazdája – vagy nem tud/akar a nevelésére energiát fordítani –, és visszahozza.

Fotó: Hartyányi Norbert / We Love Budapest

Ezen a téren nincsenek könnyű helyzetben a kevésbé barátságos, a viharpánikos, minden kerítésen kimászó, vagyis „mászós” és felugráló kutyák – több ilyet is láttunk a rácsok mögött ottjártunkban. Viszont akárhányszor visszahoznak egy kutyust a Noéba, számíthat rá, hogy visszafogadják. És van, aki örökre itt fog maradni: a Vadóclány nevű keverék például egy erdőben nőtt fel, emiatt lehetetlen szocializálni, így nem is keresnek neki gazdit.

A farm, ahol élünk

Előfordul, hogy kiderül a törpemalacról, hogy nagyobbra nő a saját gazdájánál, vagy valaki nem akarja, hogy az ajándékba kapott tyúk mindenképp a lábasban végezze.  Az otthonba került gazdasági állatok egy nagy közös udvarban élnek, de a sok-sok kakas, kacsa, liba, nyuszi, malac, kecske mellett nagy meglepetésünkre két szarvassal és aranysakállal is találkoztunk.

Fotó: Hartyányi Norbert / We Love Budapest

Az ilyen állatokat nem adják örökbe, csak ritkán és nagyon közeli ismerőshöz, akinél egészen biztosan jó dolga lesz. Az udvarba bárki bejöhet, és sétálhat a szabadon tartott állatok között, rendszeresen jönnek például iskoláscsoportok látogatóba.

Bruce Willis, az aranysakál epilepsziás, gyógyszert szed és külön ketrecben lakik; a Budakeszi Vadasparkból került ide, mivel nem jött ki egy ott élő nősténnyel. Panka szarvasra kéthetes korában találtak rá a Börzsönyben, ahol kóbor kutyák támadták meg. Mivel cumisüveggel, mesterségesen táplálták, kötődik az emberekhez, soha nem engedhetik szabadon.

Van olyan kecske, akit egy hajléktalantól vettek el. Az udvar legidősebb törpemalaca Pinkerton, aki korábban családi kedvenc volt, akire ráuntak, és meg akarták enni. Jóakarója egy tanyán helyezte biztonságba, ahonnan azonban mennie kellett, így került az otthonba. Egy másik malac valódi „sztár”: kicsi korától kezdve filmforgatásokra járattak, és klikker kiképzéssel idomították – egy-egy forgatás erejéig még ma is munkába áll.

Fotó: Hartyányi Norbert / We Love Budapest

Továbbsétálva a telken lámákat is látunk: George egy lámaszaporító telep kiselejtezett tenyészkanjaként, Peru pedig egy tönkrement cirkuszból került ide. Kicsivel odébb egy elkerített legelőn további kecskék és vaddisznók legelésznek békésen Bitang, a bika társaságában, akit egy tartozás fejében kapott a gazdája, aztán nem tudott mit kezdeni vele.

Fotó: Hartyányi Norbert / We Love Budapest

Cicából jóval kevesebb van az állatotthonban, mint amire számítottunk; eleve nem bírják a menhelyeket, és sok betegséget terjesztenek maguk között. Rendezett, virágos, füves kis kertekben éldegélnek, mivel kevesebb kárt tesznek környezetükben, mint a kutyák. A többi, közel 100 cica ideiglenes befogadónál várja új, végleges gazdáját.

Fotó: Hartyányi Norbert / We Love Budapest

Több százas kutyagyárak

Ami a rengeteg sorsára hagyott kutyát illet, Schneider Kinga sajtós szerint óriási felelősség terheli a szaporítótelepeket, amelyeket meg kell különböztetni a tudatos tenyésztőktől. A divatos kutyafajtákat nagyobb profit reményében szörnyű körülmények között elletik, előfordult, hogy 20-30 kutya szült egyszerre egy pincében.

Fotó: Hartyányi Norbert / We Love Budapest

Kinga szerint a vásárlóknak is tudatosabbnak kell lenniük, és kapcsolniuk olyan árussal találkozva, aki gyanúsan olcsón, 20-30 ezer forintért árulja a kutyákat. Ez az ár már csak azért is feltűnően alacsony, mert a legalapvetőbb eljárások, az oltások, a bolhátlanítás, az ivartalanítás önmagában 50 ezer forintba kerül.

Rossz bánásmód

A Noé Állatotthon találkozott már cifra esetekkel, és minden esetben indítanak pert, többször nyertek is. Azt a gazdát például elítélték, aki kicsinyeivel együtt bezárva tartotta a fekete csüngőhasú malacot, amely a végére annyira lesoványodott, hogy kijönni se tudott a karámból. Ma már picinyei is megnőttek, az udvaron sétálgatnak.

Az otthon egyébként nyitva van mindenki előtt, a gazdasági udvarban bármikor körül lehet nézni, de szombaton külön nyílt nap is van családok számára; ilyenkor el lehet vinni a kutyákat sétálni a környékre. Felfogható úgy is, mint egy ingyenes állatkerti látogatás; és ki tudja, akár a nagy egymásra találás is megtörténhet a család jövendőbeli házi kedvencével.

Lájkold a cikket, és mondd el róla a véleményed!