Címlap

Rovatok

Toplista

Bréking

Programok

Videók
EN
Change language to English

Budapest és nevezetességei - Cikkek

25 budapesti hely, amit szeretnénk felújítva látni

Fotó: Bódis Krisztián - We Love Budapest

2016. november 4., péntek — Bagi László

Szinte megszoktuk, hogy a történelmi épületeink nagy része szürke, kicsit omladozik és mindenki úgy beszél róla, „milyen szép lehetne”. Az utóbbi néhány évben rengeteg épület, köztér és park újult meg, de bőven akad még tennivaló. A gyűjtéssel az volt a célunk, hogy – adott esetben kevésbé szem előtt lévő – értékekre is fölhívjuk a figyelmet, mert ezekkel Budapest sokat nyerne és még jobb hely lehetne. Jó lenne elképzelni, hogy ezek a még mindig lerobbant épületek is visszanyerik egykori pompájukat. Ugyanakkor ebből a listából sok helyszínt ki kellett hagynunk - így folytatása következik!

Drechsler-palota (Andrássy út)

Az Operával szemben álló neoreneszánsz épület 1896-ra épült föl Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján. Eredetileg a MÁV Nyugdíjintézetének bérháza volt, a 24 lakás mellett egy háromszintes étterem-kávézót alakítottak ki benne, melynek üzemeltetője Drechsler Béla volt – innen az épület neve. A kávézó helyén működött 1949-től a Balettintézet, a felső szintek lakásait pedig államosították és feldarabolták. A palotát külföldi befektetők vették meg, és bár több hír is volt a felújításról, eddig sajnos semmi sem történt.

Fotó: Bódis Krisztián - We Love Budapest

Balettintézet (Drechsler-palota)

1061 Budapest, Andrássy út 25.
Részletek

Postapalota (Széll Kálmán tér)

A Magyar Posta az első világháborút követően építette föl saját igazgatósági székházát. Az építészeti tervpályázatot Sándy Gyula műegyetemi tanár nyerte. A téglasávokkal díszített homlokzat szecessziós díszítése a jelenleginél jóval színesebb volt, de a túldíszítettséget kerülték. Az 1926-ban használatba vett épület egyik különlegessége a – ma is működőképes – páternoszter. A hírek szerint hamarosan megkezdődhet a felújítás, amely után a földszinten kereskedelmi helyiségeket, az emeleten pedig irodákat alakíthatnak ki, de a torony a nagyközönség által is látogatható lesz.

Fotó: Bódis Krisztián - We Love Budapest

Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga

Viszonylag kevesen tudják, hogy a szűk utcában álló, romantikus stílusú épületet a valaha élt egyik leghíresebb bécsi építész, Otto Wagner tervezte a pesti zsidóság – azon belül is a status quo ante közösség – számára. A bécsi szecesszió iskolateremtő mestere tervezte többek között a bécsi földalatti jó néhány épületét is. A homlokzat középső részén díszített keretű kettős ablakokat és Mózes két kőtábláját láthatjuk. Az 1869 és 1872 között épült zsinagóga jellegzetes része a szimmetrikus homlokzat fölé emelkedő két minaretszerű, kupolás torony. A szürkés sárga vakolást vörös téglából készült csíkok és kék színű zománcos téglák díszítik. A nyolcszögletű belső tér fölé magas és díszes kupola került, alatta nyolc karcsú vasoszloppal és mór hatást utánzó Alhambra oszlopfőkkel. A falakon arany, kék és vörös színű reliefeket találunk. A II. világháború óta romos épületet 1959 óta nem használják vallási célokra.

Fotó: Bódis Krisztián - We Love Budapest

Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga

1075 Budapest, Rumbach Sebestyén utca 11-13.
Részletek

A Magyar Nemzeti Múzeum kertje 

Korábban mi is beszámoltunk róla, hogy hamarosan megújulhat a belváros szívében elhelyezkedő történeti park. Ráfér a felújítás, a növények jelenleg elöregedettek, az utcabútorok leharcoltak, az úgynevezett kertészház is csak emlékeztet egykori önmagára. A park adottságai egyébként csodásak, így a megújulás után könnyen egy új belvárosi oázis jöhet létre.

Fotó: Bódis Krisztián - We Love Budapest

Magyar Nemzeti Múzeum

1088 Budapest, Múzeum körút 14-16.
Részletek

A Kodály körönd házai 

Az Andrássy út szimmetrikus körterét négy hatalmas, különböző állapotban lévő épület szegélyezi. A hírekben legtöbbet a 2014-ben leégett bérház szerepelt, amelynek tetőszerkezetét azóta sem sikerült helyreállítani: mindez az elherdált ingatlanvagyon, a felelőtlen várospolitika és persze a szakszerűtlenül végzett felújítások mementója. A másik három épület között találunk olyat is, amelyet az elmúlt években újítottak fel – és olyat is, amelynek sgrafitto homlokzatfestései több figyelmet érdemelnének. Jó lenne ezt a teret és a környezetét is felújítva látni néhány éven belül.

Fotó: Bódis Krisztián - We Love Budapest

Az egykori Népgőzfürdő (Frankel Leó utca)

A Lukács Fürdővel szemben álló tó az egykori császármalom felduzzasztott vizét tárolta. Mellette épült föl 1895-re a mór építészet hatását mutató, sárga-vörös polikróm sávozású téglahomlokzatos, Zsolnay pirogránittal díszített úgynevezett Népgőzfürdő, melynek föltámasztására több terv is született. Az idősebb Ray Rezső által tervezett épület ma is látható fedése műemléki védelmet kapott, hiszen ez volt az ország első vasbeton kupolája. A felújítás itt nagyon kényes kérdéseket vet fel, hiszen az értékes épület megmentésével – jelenlegi ismereteink szerint – veszélybe kerülhet a világon egyedülálló karsztvizes barlangrendszer, ráadásul az úgynevezett őstó az összes budai gyógyforrás szabályozója is. A meglévő alapfalakon való építkezéssel talán ez mégis elkerülhető lenne és megmenekülhetne egy szép történeti emlék is.

Fotó: Bódis Krisztián - We Love Budapest

Király fürdő (Fő utca)

A klasszicista homlokzat mögött egy megjelenésében kissé balkáni hangulatot árasztó fürdőt találunk. Komoly múltra tekint vissza: építését még 1565-ban kezdte meg Arszlán budai pasa, majd 1796-ban a König család birtokába került, innen származik manapság is használt neve. A kupolás medencetér, a törökös belső udvar, az épületrészletek mind hangulatosak, de csak remélni tudjuk, hogy pár éven belül olyan igényességgel újul meg, ahogy a város többi fürdőépülete.

Fotó: Bódis Krisztián - We Love Budapest

Király Gyógyfürdő

1027 Budapest, Fő utca 84.
Részletek

Olof Palme Ház (Városliget)

Az épület az 1885-ös Országos Általános Kiállítás idején épült Pfaff Ferenc építész elképzelései szerint, aki több jelentős magyar pályaudvar mellett a Közlekedési Múzeum terveit is készítette. A neoreneszánsz épület nyerstégla homlokzatán Raffaello, Michelangelo és Leonardo da Vinci arcképét figyelhette meg a korabeli szemlélő. A színes díszítést a pécsi Zsolnay-gyár szállította. Az épület eredetileg Műcsarnok céljaira épült, de ezt a funkciót nem látta el megfelelően. Később múzeumnak használták, de a kiállítások zsúfolt összhatása megmaradt. Később szobrászműhelyek és rendezvénytér is működött benne. Jelenlegi állapotán a Liget Budapest néven ismert terv változtathat.

Fotó: Bódis Krisztián - We Love Budapest

Vajdahunyad vára (Városliget)

Szintén a Liget Budapest egyik viszonylag keveset emlegetett pontja a történelmi, Alpár Ignác-féle épület felújítása. Eredetileg az 1896-os millenniumi ünnepségre készült, de egy évtizeddel később az ideiglenes pavilonok helyére állandó épületet emeltek a fővárosiak kérésére. Ma is használatos nevét a vajdahunyadi várat ábrázoló főhomlokzatáról kapta, de számos további épületrészletet fölfedezhetünk a történelmi Magyarország építészeti örökségéből.

Fotó: Bódis Krisztián - We Love Budapest

Vajdahunyad vára

1146 Budapest, Városliget
Részletek

A Capa Központ épülete (Nagymező utca) 

Az épület egy része eleve múzeumi célokra épült. A bérháznak, egykori műteremlakásoknak, kiállítótereknek és a régi Tivoli Színháznak is helyet adó együttest Ernst Lajos műgyűjtő építtette 1912-ben. A szecessziós épület terveit Fodor Gyula építész készítette, de a tervezésben részt vett a műgyűjtő tulajdonos is. A földszinten eredetileg kávéházat akartak nyitni, de végül az akkori Pest legnagyobb mozgóképszínháza, a 700 férőhelyes Tivoli mozi nyitott meg benne. Az udvar, a lépcsőház és a belső terek jó állapotban vannak, de a homlokzat állapota, az omladozó vakolat, a töredezett plasztikai díszek ebben az esetben finoman szólva sem a fővárosi műemlékvédelem sikertörténetéről tanúskodnak. Robert Capa neve ma is sok külföldit vonz – nem csak miattuk, de miattuk is kötelesség lenne felújítani az értékes szecessziós házat.

Fotó: Bódis Krisztián - We Love Budapest

Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ

1065 Budapest, Nagymező utca 8.
Részletek

Magyar Képzőművészeti Egyetem (Andrássy út)

Nincs rossz általános állapotban, de ráférne egy alaposabb felújítás a hazai művészképzés egyik fellegvárára. Valójában két, mára már egybenyitott Andrássy úti épületről van szó. Elsőként a mai Andrássy út 69. alatt található, a veronai Palazzo Bevilacqua mintáját követő, terméskőből épült neoreneszánsz palota készült el Láng Adolf tervei szerint, majd az Izabella utca sarkán egy szintén neoreneszánsz épületetet húztak fel Rauscher Lajos elképzelései alapján. Ez az utóbbi épület kívül sgrafitto díszítést kapott. (E különleges technikának a lényege, hogy a különböző színű vakolatokat egymásra helyezik, majd visszakaparják úgy, hogy előkerüljön a kívánt minta.) A főbejárat aranyozott, stukkókkal és márvánnyal díszített előtérből kicsi, de elegáns lépcsőház nyílik, melyet ovális kupola fed le. A helyenként megújítandó falfestmények Lotz Károly munkáját dicsérik.

Fotó: Bódis Krisztián - We Love Budapest

Az Epreskert épületei (Bajza utca)

Különös, vadregényes, megkopott. Ezek a jelzők juthatnak eszünkbe elsőre a Magyar Képzőművészeti Egyetem főépületétől néhány percre található kertről, ami a hazai szobrászképzés legfontosabb központja. A terézvárosi villák között megbúvó ősfás művésztelep még az 1880-as években kezdett benépesülni. A kertet Stróbl Alajos tetette rendbe, aki az első időszak meghatározó figurája volt. Ő mentette meg például a kert közepén álló, kör alaprajzú épületet: a józsefvárosi Kálvária tér lebontásra ítélt, 1744 és 1749 között épült barokk kápolnáját 1893-ben tanítványaival szétbontották, majd kövenként vitték át jelenlegi helyére. Stróbl egyébként is különös figura volt: reggelente kürtszó mellett lovagolt ki az Epreskertből, a műteremébe szökőkúttal tarkított aranyhalas medencét telepített és különféle állatok, majmok, pávák, őz valamint gólya sétáltak a kertjében. Ma már ennek nyoma sincs: a kert hangulata ugyan romantikus, de az ősfák és a közöttük megbúvó épületek a jelenleginél méltóbb állapotra predesztinálnák a történeti kertet.

Fotó: Bódis Krisztián - We Love Budapest

Kelenföldi református templom és a mellette álló bérházak 

A három épület tervezője a kiemelkedő képességű építész, Medgyaszay István volt – akinek egyik Dorottya utcai épületét éppen ezekben a hetekben rombolták le. A Fehérvári úti csarnokkal szemben álló épületegyüttes érdekessége, hogy az államosítás után a templomot és az egyik bérházat visszaadták az eredeti tulajdonosnak, de a másik bérházra való igényüket nem ismerték el, állítólag azzal az indoklással, hogy azok nem tartoztak össze. Remélhetőleg a szereplők összefognak és a három épületet egységesen és a nagy építészhez méltó minőségben újítják fel – általános jelenség ugyanis Budapesten, hogy összetartozó épületrészeket különböző színekben és ütemezéssel állítanak helyre.

Fotó: Bódis Krisztián - We Love Budapest

Zichy-kastély épületegyüttese és kertje (Óbuda, Fő tér) 

Korábban írtunk a városrész két kulturális intézményéről, a Vasarely Múzeumról és a Kassák Múzeumról. A két kiállítóhelyet nemcsak az köti össze, hogy két külföldön is élt, nagy hatású alkotót állít a középpontba, mindkét múzeum ebben az 1746 és 1752 között emelt barokk épületegyüttesben található. A kastély urai Jäger János Henriket és Bebo Károlyt szerződtették a kivitelezésre. Az évszázadok alatt működött a kastélyt és melléképületeit magába foglaló együttesben ruharaktár, helyet kaptak itt szükséglakások is, de a kulturális funkció a leginkább testhez álló. Az itteni múzeumok közül a Vasarely felújítása jelenleg is zajlik, de az egész együttesre is ráférne egy alaposabb helyreállítás.

Fotó: Bódis Krisztián - We Love Budapest

Lipótmezei Elmegyógyintézet

A Kis-Hárs-hegy lejtőjén 1868-ra épült föl a Magyar Királyi Tébolyda hatalmas épülete Zettl Lajos tervei alapján. Az intézmény jellege ekkor még egy börtönhöz hasonlított. A tekintélyes méretű kertben időközben felépült az úgynevezett Sissy-ház is. Az utolsó időkben Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI ) névre keresztelt intézmény 2007-ben zárta be kapuit, teljesen értelmetlenül, hiszen az orvosok és a betegek szétszéledtek, az épület pedig azóta is üresen, elhagyatottan áll, az utcákon pedig exponenciális növekedést mutat a furcsán viselkedők száma. Ez egyébként mindig így volt, az Esti Újság egy 1914-es cikkében olvashatjuk a következő sort: „Magyarországon mindig ezerszámra kódorogtak az utcán, még pedig nem csak a falvak, hanem a városok utcáin is az elborult elméjű boldogtalanok.” A falak megőrizték az egykor itt ápoltak különös rajzait, amelyek közül a legrégebbi állítólag 1890-ből származik.

Fotó: Bódis Krisztián - We Love Budapest

A József Attila utca árkádjai (Széchenyi tér-Erzsébet tér)

Kissé csalóka helyszín, hiszen az árkádokat rejtő épületek alapvetően jó állapotúak, a tetőket és homlokzatokat az elmúlt néhány évben újították fel. Az árkádok alatt azonban kihasználatlan üzletsorokat, bevert ablakokat és általában olyan állapotokat láthatunk, amilyet aluljárókban szokás. (Persze ott sem kellene.) Mivel naponta budapestiek és külföldiek százai haladnak el ezen a fontos útvonalon, a helyreállítás és a rendben tartás közös érdek lenne.

Fotó: Bódis Krisztián - We Love Budapest

Budafoki úti dohánygyár 

Sok szó esik mostanában a rozsdazónák megújulásáról. A Budafoki úton található együttes sem az egyes épületek építészettörténeti jelentősége miatt szerepel a listában, hanem azért, mert elhelyezkedése arra predesztinálná, hogy egy vagány, az egyetemek közelsége miatt akár művészeti-tudományos központ vagy loftlakásos negyed alakuljon ki a belső udvarokkal és téglakéménnyel tarkított egykori gyár területén.

Fotó: Bódis Krisztián - We Love Budapest

Kelenföldi pályaudvar 

A 19. század utolsó harmadában épült a Magyar Királyi Államvasutak tulajdonaként. (A közeli Buda állomás a Déli Vasút tulajdonában állt.) Újabban több ötlet is fölmerült a környék fejlesztésére, a hírek szerint többek között egy gigantikus bevásárlóközpont is létesülhet a közelében. Ha már valami épül, mi jobban örülnénk egy normális léptékű épületnek (és az ezzel járó kisebb potenciális autóforgalomnak), a környék megállíthatatlanul fejlődik, így előbb-utóbb csak sor kerül a pályaudvar megújítására is. A pályaudvar ugyanis egyre fontosabb közlekedési csomóponttá válik, a műemléki védettséget élvező utasfelvételi épület (indóház) állapota azonban méltatlan az egyre fejlődő környékhez.

Fotó: Bódis Krisztián - We Love Budapest

Déli pályaudvar

A ma itt álló épület állapota közepes, de hiba volna legyinteni rá és „lebontandó szocreálnak” bélyegezni. Egyrészt, mert nem szocreál, másrészt pedig kifejezetten értékes épületről van szó. Tervezője nem más, mint korának egyik legtehetségesebb építésze, a Nyugati Skálát is jegyző Kővári György. Időről időre felmerül az 1975-re elkészült pályaudvar bezárásának, áthelyezésének vagy lebontásának ötlete. Egy metrókapcsolattal rendelkező pályaudvart bezárni nem biztos, hogy jó ötlet, de a legutóbb napvilágot látott tervek – mely szerint a feleslegessé vált sínek helyén közpark és sportpályák létesülnek – már sokak tetszését elnyerhetik.

Fotó: Bódis Krisztián - We Love Budapest

Nyugati pályaudvar

A világszerte híres Eiffel-iroda, illetve az osztrák August de Serres által tervezett épület 1877-ben nyitotta meg kapuit. Középpontjában a majdnem 150 méter hosszú, 42 méter széles csarnok áll. A körút felőli oldalon a háromszögű oromzattal zárt üveghomlokzat két oldalán egy-egy téglából készült épületrészt találunk, rajtuk két-két toronnyal. Talán ezeken a részeken leginkább szembetűnő az épületegyüttes rossz állapota. Ideje lenne felújítani, hiszen ez Budapest egyik kapuja, de a felújított vasúti műemléképületek önmagukban is a város fénypontjai közé tartozhatnának, ahogy erre számos nyugat-európai példa is akad.

Fotó: Bódis Krisztián - We Love Budapest

Nyugati pályaudvar

1062 Budapest, Teréz körút 55.
Részletek

Keleti pályaudvar 

Kevés épületen lehet szemléletesebben bemutatni a jelenben, hogy egy rossz állapotban lévő épület milyen állapotban lehetne. A Thököly út felőli oldal várócsarnokait – a mennyezeten Lotz Károly falfestményeivel – néhány éve mintaszerűen helyreállították, de tőle néhány méterre magas árréssel dolgozó pénzváltók, kebabosok, talponállók sora, igazi balkáni hangulat. A Rochlitz Gyula által tervezett épület homlokzata viszonylag rendben van, de erre az épületre is ráférne egy alapos felújítás.

Fotó: Bódis Krisztián - We Love Budapest

Keleti pályaudvar

1087 Budapest, Kerepesi út 2-4.
Részletek

Bartók Béla út 1. (Szent Gellért tér) 

Az egykor sarokkupolás ház a Gellért Fürdő építésének idején, az 1910-es években már biztosan állt. A turistabuszok utasait foglyul ejtő földszinti Szeged Étterem helyén működött egykor a Gellért Kávéház. Az épület homlokzata díszes, a belső udvar függőfolyosóin kovácsoltvas korlátokat figyelhetünk meg. Oldalán egy méretes, halételeket hirdető felirat. A sarokház szép részletekkel rendelkezik, de felújítására elsősorban városképi jelentősége miatt lenne szükség: az egyre európaibb külsőt mutató Bartók Béla út és a Szent Gellért tér találkozásánál nem mutat túl jól az omladozó vakolat.

Fotó: Bódis Krisztián - We Love Budapest

Városháza (Városház utca)

Eredetileg invalidusoknak, hadirokkant katonáknak épült a 18. század elején. 4000 fő ellátására tervezték, ez azonban meghiúsult és az együttesnek csupán egy része készült el. Később kaszárnya működött az épületben, majd a főváros 1894-ben megvásárolta és hivatal céljaira kezdte átalakítani. A barokk stílusú épület viszonylag jó általános állapotban van, de a homlokzatok helyreállítása, a külső hozzáépítés elbontása és a belső terek felújítása jót tenne a városképnek és az itt dolgozók hangulatának, a belső udvart pedig parkoló helyett közparkként is el tudnánk képzelni.

Fotó: Bódis Krisztián - We Love Budapest

Belgrád rakpart 27., bérház (Március 15. tér)

Jelenlegi állapotában nem tűnik rendkívüli értéknek, de városképi szempontból elengedhetetlen lenne a mihamarabbi felújítása. Az eredetileg luxuslakásoknak helyt adó bérház terveit a piaristák közeli épületéhez hasonlóan Hültl Dezső építész készítette. A Duna-parton és az Erzsébet hídon elhaladók is nap mint nap láthatják ezt a tekintélyes méretű, omladozó, szürke épületet. Ha csak felújítanák, már azzal is sokat nyernénk, de fontos tudni, hogy az épület nem mindig így nézett ki, így az eredeti állapot, a díszes tetőforma visszaállítása még nagyobb szó lenne.

Fotó: Bódis Krisztián - We Love Budapest

Anker-ház

A monumentális, ötemeletes, több udvarral rendelkező palotaépület az egész Deák tér környékét uralja megjelenésével. Sokan kritizálták is emiatt – nem árt, ha tudjuk, hogy az építés idején jóval alacsonyabb házak vették körül. A tulajdonos biztosítótársaság által kiírt építészeti tervpályázat győztese Alpár Ignác volt. Az épület érdekessége, hogy egy hátsó, szintén háromszög alaprajzú rész is tartozik hozzá, a két épület közötti, íves Anker közben ezért különös térélményben lehet részünk. Az 1910-re felépült palota timpanonja alatt máig olvasható a felirat: Élet és járadék – az Anker Biztosító Társaság. A Deák tér felőli homlokzat tetőépítményén egy sasok által tartott földgömböt láthatunk. Okkersárgára festett, díszített homlokzatok, sok szobordísz, néhány Zsolnay-féle kerámia – de az épület homlokzata rossz általános állapotban van. A környék megérdemelné a felújítást.

Fotó: Bódis Krisztián - We Love Budapest

Lájkold a cikket, és mondd el róla a véleményed!